Jól elbeszélgettünk addig amíg Rami és Ádám megebédeltek. Nem is rossz... Egyetlen egy nap és két új barát. A buszról is ugyan ott szállunk le, szóval sokáig megyünk együtt.
― Na milyen volt az első nap? Szereztél barátokat? Rendesek? Nem piszkálódnak, mint azelőtt? Megverjem? ― bombázott kérdésekkel a nővérem.
― Huhh, Zia... Egy: Szia neked is. Kettő: Mi ez a kérdészuhatag?
― Csak biztos akarok lenni abban, hogy a kicsi hugicám ne maradjon magára a következő öt évre.
― Kéred a lázmérőt?- néztem rá viccelődve
― De vicces vagy, ha-ha... ― Nézett rám komoran.
― Tudod, hogy szeretlek ― mosolyogtam rá félrebillentett fejjel, majd felrohantam az emeletre.
A szobámban gyorsan átöltöztem egy kényelmesebb cuccba, majd felkaptam a legnagyobb táskámat és elindultam a tankönyveimért vissza a suliba. Rögtön második nap már tanulunk? Neeee... Végül is... Énekkel kezdünk szóval ez biztos egy ismerkedős óra lesz. Gondolom...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése